Hírek

Hírek

Újabb afrikai ország csatlakozott a magyar ösztöndíjprogramhoz

„Erősítjük az oktatási és gazdasági együttműködést Tanzániával − hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök kedden Samia Suluhu Hassan tanzániai elnökkel tartott sajtótájékoztatóján Dar es Salaamban, ahol a két ország képviselői aláírták a 2024–2026 közötti időszakra szóló Stipendium Hungaricum Programot.

Novák Katalin elmondta: az ösztöndíjprogramnak köszönhetően jelenleg 12 ezer diák tanul Magyarországon a világ minden tájáról. A mostani megállapodással pedig lehetőség nyílik arra, hogy Magyarország az elkövetkező három évben tanzániai hallgatóknak is tudjon ösztöndíjat biztosítani.

A köztársasági elnök szerint a tanzániai elnökkel folytatott megbeszélés témája volt egyebek mellett az orosz–ukrán háború, migrációs és demográfiai kérdések, de megállapodtak a gazdasági kapcsolatok erősítéséről is.

Novák Katalin első magyar köztársasági elnökként hétfőn érkezett munkalátogatásra a Tanzániai Egyesült Köztársaságba.”

Forrás: magyarnemzet.hu
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Hidvéghi Balázs: Európa adós maradt az őshonos kisebbségek jogainak biztosításával

„Az ukrajnai háború megnehezíti az európai őshonos kisebbségek jogainak rendezését, de akár változást is eredményezhet, az ukrajnai kisebbségek jogainak biztosítása ugyanis a béketárgyalások és az európai uniós csatlakozási tárgyalások része kell, hogy legyen – hangzott el a Kisebbségek nemzetközi mozgástere háború idején című panelbeszélgetésen szerdán Tusnádfürdőn.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője rámutatott: Európa adós maradt az őshonos kisebbségek jogainak biztosításával, több EU-tagállam is mellőzni próbálja a témát.

Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség EP-képviselője szerint Romániában a törvényi keret részben biztosított, de az állam nem követeli meg a betartását az intézményeitől.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Szövetség kül- és nemzetpolitikai kabinetvezetője elmondta: Romániában a magyarság mindig a stabilitást szolgálta, de a román állam nem úgy viselkedik a székelyföldi, erdélyi magyarokkal, ahogyan kellene.”

Forrás: magyarhirlap.hu / MTI
Fotó: Facebook/Tusványos

Kedden kezdődik a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor

„A béke ideje” mottóval kedden kezdődik az erdélyi Tusnádfürdőn a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor – Tusványos – vasárnap hajnalig tartó rendezvénysorozata a magyarországi Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és az erdélyi Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) szervezésében.

A 69 partnerszervezet harminc rendezényhelyszínen több mint ötszáz programra várja az érdeklődőket az Olt folyó partján található kempingbe és a sportpályára. Az időszerű közéleti, politikai témákat körüljáró kerekasztal- és pódiumbeszélgetéseket három témakörbe csoportosították a szervezők: a háború és következményei, a gazdasági helyzet, kiemelt figyelmet fordítva az energiabiztonságra, és a nemzetpolitika.

Idén is megrendezik a péntek délelőtti nemzetpolitikai kerekasztalt a Kárpát-medencében működő magyar érdekvédelmi szervezetek és pártok vezetőinek részvételével, a hagyományos szombat délelőtti politikai fórumon pedig Orbán Viktor miniszterelnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke tart előadást, valamint válaszol a közönség kérdéseire.

A Tusványos számos kulturális, hagyományápoló, ismeretterjesztő és szórakoztató programot is kínál, számos irodalmi, színházi eseménnyel is várják az érdeklődőket, a népzene, és táncház iránt érdeklődők számára pedig új helyszínen, az idén felavatandó Kriza János Csűrben kínálnak hajnalig tartó programokat.

A fesztivál koncertprogramja kedd este a Maszkura és a tücsökraj és a Magna Cum Laude fellépésével indul. A hét folyamán a Pál Utcai Fiúk, a Quimby, az Anima Sound System, a Vad Fruttik, a Parno Graszt, Péterffy Bori és a Love Band, a Republic és az Ismerős Arcok is fellép a 32. Tusványoson. A 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hivatalos megnyitója szerda délelőtt lesz: ekkor kezdődnek a szakmai-közéleti programok.”

Forrás: origo.hu / MTI
Fotó: Kaszás Tamás / Index

Az Unió ereje a sokféleségében rejlik, írja Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója

„Nem engedhetjük meg, hogy kiválasztott országok másokra kényszerítsék akaratukat a háború és a béke kritikus kérdéseiben, mint például a szankciók bevezetése vagy a fegyverek finanszírozása – véli Orbán Balázs az Euronewsnak írt véleménycikkében.

A politikus arra a nyílt levélre reagál, ami a Politico június 12-i számában közölte hét uniós külügyminiszter javaslatát, ami szerint a blokk közös kül- és biztonságpolitikai kérdéseiben térjenek át a minősített többségi szavazás (QMV) fokozottabb alkalmazására.

Egy ilyen javaslat elfogadása nemcsak a nemzeti szuverenitást veszélyeztetné, hanem az EU erejét is aláásná – írja erre válaszul a magyar politikus.

Egy ország külpolitikája döntő fontosságú az ország irányának kialakításában, és a szuverén külpolitika folytatása szükséges a függetlenség védelme érdekében.

Az egyhangú döntéshozatal választása elősegíti a konstruktív vitákat, és biztosítja, hogy a különböző – még a főáramlattól eltérő – véleményeket is megfelelően figyelembe vegyék, mivel azok az emberek akaratát tükrözik, nyomatékosítja a kormányfő politikai igazgatója.”

Forrás: euronews.com
Fotó: euronews.com

Magyarország is megkezdi belépését a félvezetőgyártás piacára

„A kormány elfogadta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) chiphordozó kerámialapka K+F+I projekt indítására irányuló javaslatát, így Magyarország is megkezdi belépését a félvezetőgyártás piacára. A kapacitások kiépítésének kialakítását a kormány egymilliárd forinttal támogatja – közölte a minisztérium.

Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár kiemelte: COVID alatt tapasztalt chiphiány rámutatott egész Európa sérülékenységére, miközben hazánk jelenleg is világszínvonalú anyagkutatási képességekkel rendelkezik. Erre a tudásra építve, a fejlett technológiai piacra való belépéssel jelentősen növelhető a magyar gazdaság versenyképessége és szuverenitása, egyúttal jelentősen csökkenthető az ország nemzetközi kitettsége.

A hazai chiphordozó kerámialapka fejlesztési és gyártási kapacitásainak kialakítása érdekében a GFM felmérte a hazai K+F képességeket. A kidolgozott, több fázisból álló kísérleti projekt szerint a gyártókapacitás már középtávon kiépíthető. Az államtitkár hozzátette, hogy a félvezető üzletágat gyors technológiai változás jellemzi, a kutatás, fejlesztési tevékenység az értéklánc minden szakaszában kiemelkedő. A széleskörű innovációs tevékenység okán a projekt és a későbbi fejlesztések érdemben járulnak hozzá a magyar gazdaság technológiai fejlettségének előmozdításához, az Ipar 4.0 folyamataihoz, az ipar technológiaváltásához.”

Forrás: magyarnemzet.hu
Fotó: Világgazdaság/Kallus György

GFM: A világ legnagyobb bankjának vezérigazgatója fogadta Nagy Mártont

„Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kínai tárgyalássorozatának záró programjaként megbeszélést folytatott Pekingben Liao Linnel, a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (Industrial and Commercial Bank of China (ICBC)) vezérigazgatójával. Az egyeztetésen elsősorban a magyar–kínai pénzügyi kapcsolatok előmozdítása, valamint új, elsősorban zöld- és infrastrukturális együttműködési lehetőségek kerültek szóba, úgymint az elektromobilitás- és a megújuló energiatermelés fejlesztése, az akkumulátorgyártás – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) hétfőn az MTI-vel.

Nagy Márton a közlemény szerint kiemelte, hogy a magyar gazdaság és a magyar ipar biztonsága, a versenyképesség erősítése érdekében jelentős mértékben szükséges növelni az energiahatékonyságot, továbbá fejleszteni és bővíteni kell a hazai, elsősorban zöld energiatermelési kapacitásokat. Ehhez hazánk új projekteket dolgoz ki, amelyben számít a kínai pénzügyi szervezetek – így az ICBC – együttműködésére, tapasztalatára és tudására – jelezte.

A gazdaságfejlesztési miniszter hozzátette, hogy a magyar–kínai gazdasági együttműködés a virágkorát éli, Kínából egyre több befektetés érkezik hazánkba, így a kínai működőtőke aránya háromszorosa az uniós átlagnak, a kínai FDI-állománya a következő években akár a 13 milliárd eurót is elérheti.”

Fotó: MH/Purger Tamás

Bóka János lesz az európai uniós ügyekért felelős miniszter

„Bóka János lesz az európai uniós ügyekért felelős miniszter a kormányban – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn az MTI-vel. A tisztséget augusztus 1-jétől tölti be Bóka János, aki jelenleg az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára – közölte Gulyás Gergely.

Elmondta azt is, hogy a miniszterelnök abban állapodott meg Tuzson Bence leendő igazságügyi miniszterrel, hogy egy tiszta igazságügyi tárcát fog vezetni, ezért Orbán Viktor kormányfő az európai uniós ügyek vitelével Bóka János államtitkárt bízta meg, aki miniszterként irányítja majd ezt a területet.

Bóka János miniszteri kinevezését az is indokolttá teszi, hogy 2024 második felében Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét, így az új miniszter feladata az elnökségre való felkészülés koordinálása az ország uniós szövetségeseivel, illetve a kormányon belül a szaktárcákkal is – ismertette Gulyás Gergely.

Bóka János augusztus 1-jei kinevezésére a miniszterelnök tesz javaslatot a köztársasági elnöknek.”

Forrás: magyarnemzet.hu/MTI
Fotó: MTI/Soós Lajos

Lemondott Varga Judit igazságügyi miniszter

„A Magyar Nemzet keddi értesülései után szerda reggel Varga Judit igazságügyi miniszter a lapnak jelentette be: ugyan arról még a Fidesz elnökségének is döntenie kell, hogy ki vezeti majd a Fidesz listáját a 2024-es EP-választáson, Varga az Európai Parlamentben szeretné a magyar emberek érdekeit képviselni.

E feladata valamint a kampányban való aktív részvétele miatt július 31-i határidővel lemond igazságügyi miniszteri pozíciójáról.

„A miniszterelnök úrral már közöltem is a lemondási szándékomat július 31-ével. Azt hiszem, az a helyes, ha az igazságügyi tárca vezetését átadom olyannak, aki erre száz százalékban tud koncentrálni” – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek.

Varga szerint kinevezésekor elvállalt feladatait elvégezte: a decemberi kondicionalitási eljárás előrelépését, valamint a májusi igazságügyi csomag lezárását említi nagy sikereként.”

Forrás: forbes.hu / magyarnemzet.hu
Fotó: MTI/Illyés Tibor

Változások jönnek a csok és a babaváró hitel terén is

„A családtámogatási intézkedéseket érintő döntéseket hozott a kormány szerdai ülésén – jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón. A változtatásokra a kormány indoklása szerint azért volt szükség, mert a háború és „a brüsszeli szankciós politika” átírta a körülményeket. A módosítások érintik a babaváró hitelt és a csokot is.

A babaváró hitel feltételrendszerének változtatásával szeretnék arra ösztönözni a magyar nőket, hogy a gyermekvállalást a most mért átlagnál korábbra időzítsék. A babaváró hitel összegét megnövelik 10-ről 11 millió forintra, 2024 január elsejétől azonban csak azok a házaspárok vehetik fel, ahol a hölgy 30 év alatt van. Bevezetnek egy átmeneti időszakot is, 2024 január elsejétől egy éven keresztül a 30 és 40 év közötti nők továbbra is jogosultak a támogatásra, de erre kizárólag a várandósság igazolása esetén van lehetőség.

A csok-szabályokról Gulyás Gergely elmondta, ma leginkább a kisebb településeken működik, a nagyvárosokban a csok és az önrész mellé bankhitelt is fel kellett venni, de miután a bankhitelezés ilyen kamatok mellett gyakorlatilag leállt, a csok-igénylések száma jelentős mértékben csökkent. A kormány arról döntött, hogy a csok falun érvényes szabályait megtartják, sőt, a keretösszegeket 50, néhány helyen több mint 50 százalékkal emelik. A városi csokot, tehát az ötezer fősnél nagyobb településeken elérhetőt pedig nem lehet a jövőben igénybe venni, de kidolgoznak egy új, nagyobb városok esetében igénybe vehető otthonteremtési formát.

A falusi csok keretében igényelhető összegek a következőképpen alakulnak:

– egy gyermek után 600 ezer forint volt a csok-támogatás új családi ház építése, vásárlása esetén, ez egymillió forintra emelkedik,
– két gyermek esetén ez 2,6 millió forint volt a falusi csoknál, ez 4 millió lesz,
– három gyermek esetén 10 millió forint volt, ez 15 millióra emelkedik.”

Forrás: napi.hu
Fotó: Getty Images / Napi.hu

Navracsics Tibor: Az európai identitás erősíti a nemzetit

„Az európai identitás erősíti a nemzeti identitást – hangsúlyozta a területfejlesztési miniszter szerdán egy veszprémi konferencián. Navracsics Tibor A múltban gyökerező identitás jelene és jövője című, szerdán kezdődő, négynapos konferencián kiemelte: az európai identitás az európai integritás hajtómotorja lehet.

Mivel a nemzeti identitás nem kizárólagos, hiszen létezik mellette helyi, regionális, vallási identitás, így létezhet nemzetek feletti, európai identitás is.

A nemzeti identitásra épülve, a nemzetek közös vonásait hangsúlyozva jöhet létre az európai identitás, amelyet például a diákok külföldi tanulását támogató Erasmus program vagy a kulturális sokszínűséget felvonultató Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat is támogat – mutatott rá.”

Forrás: magyarhirlap.hu / MTI
Fotó: MTI/Vasvári Tamás