„A Kékszalagon nemcsak a hajó sebessége számít, hanem az is, hogy mikor és hogyan hozol döntéseket” – mondja Litkey Farkas, és neki elhihetjük, hiszen tizenhárom alkalommal nyerte meg a Balatont megkerülő nemzetközi távolsági vitorlásversenyt, az idén 92 éves Kékszalagot. A balatoni vitorlázás legnagyobb ünnepe, Európa legnagyobb tókerülő vitorlásversenye, az 58. Kékszalag, július 30-án kilenc órakor kezdődik Balatonfüreden.

A kontinens legnagyobb presztízsű, legrégibb, leghosszabb távú és a legtöbb indulót regisztráló tókerülő versenyét először 1934. július 27-én indították, amit Ugron Gábor nyert Rabonbán nevű cirkálójával. (A szeles verseny legeredményesebb vitorlása a Tramontana volt, a cirkálóval 1940-ben, 1942-ben, 1963-ban, 1971-ben, 1977-ben, 1979-ben és 1989-ben is megnyerték a Kékszalagot.) És bár a hullámok mindig a legjobb hajós oldalán állnak, a dolog közel sem ilyen egyszerű.

Szükség van szabályismeretekre, biztos hajókezelési rutinra, azaz magabiztosan kell tudni vitorlát kezelni, manőverezni, reffelni (a vitorla felületének csökkentése), fordulni és kikötni különböző szélviszonyok között. Ismerni kell természetesen a versenytaktikai fogásokat, ügyesen kell kihasználni a szélfordulókat, különböző pályataktikákat. Tisztában kell lenni a navigáció és meteorológia kapcsolatával, hiszen a Balaton időjárása gyorsan változik, bizonyos pillanatokban a szél írja a versengés forgatókönyvét. Értelmezni kell az előrejelzéseket, a széljelenségeket, és kezelni kell a viharhelyzeteket. Az állóképesség ugyanolyan fontos, mint a stratégiai képességek megléte, de az állóképesség ilyenkor lelki alkat kérdése is.

A megmérettetés hagyományosan minden évben azon a júliusi napon indul, amelyik legközelebb esik a teliholdhoz, mert a vitorlásokat a telihold fénye segítheti az éjszakai navigációban. A tihanyi Sport Szállóban rendezett ünnepségen a Balaton Kékszalagját legelőször József főherceg adta át Ugron Gábornak 1934. július 29-én.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://kultura.hu/jo-szelet-kivanok-hamarosan-kezdodik-europa-legnagyobb-tokerulo-vitorlasversenye-a-kekszalag/

Múzeummá és kulturális központtá alakítják az 1908-ban Aradon alapított első magyar autógyár, a Magyar Automobil Részvénytársaság Arad (MARTA) egykori székhelyét. A műemlék épületet uniós alapokból és helyi költségvetési forrásokból újítják fel, miután a partiumi város önkormányzata szerdán jóváhagyta a projektet.

Az aradi önkormányzati testület döntése a múlt század elején szecessziós stílusban épült irodaház felújítását és kulturális központtá alakítását célozza. A projekt összköltségvetése 42 millió lej (2,9 milliárd forint). Ebből 34 millió lej (2,3 milliárd forint) vissza nem térítendő uniós támogatás, a hiányzó részt a helyi költségvetésből fedezik. A finanszírozási szerződést várhatóan a következő hetekben írják alá – jelentette az Agerpres román hírügynökség.

A projektet három és fél év alatt kell megvalósítani. Ez idő alatt felújítják az irodaházat, hogy alkalmassá váljon kulturális és közösségi események tartására.

Az 1908-ban Aradon alapított első magyar autógyár, a Magyar Automobil Részvénytársaság Arad (MARTA) kezdetben az amerikai Westinghouse cég franciaországi, Le Havre-i leányvállalatának fiókjaként működött. Tehergépkocsikat, autóbuszokat és egy Marta nevű személyautót is gyártott 1914-ig. 1912-ben az osztrák Austro Daimler cég vásárolta meg, és később az aradi cég gyártotta a többi között a Magyar Királyi Posta első autóbuszait és az első 150 budapesti taxit is.

Az első világháború után a gyár Romániához került, amelynek területén szintén a legelső gépkocsigyártó cégnek számított. Beolvasztották egy másik gépgyárba, a gyártelep ASTRA néven működött tovább, majd 1926-ban a gyártást áttelepítették Brassóba.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://infostart.hu/kultura/2026/07/24/eletre-kel-a-tortenelmi-magyarorszag-elso-autogyara

„A jó épület hosszú idő múltán is igazolja alkotóját” – mondta a száz éve, 1926 júliusában elhunyt Hauszmann Alajos építész, és nincs okunk kételkedni a szavaiban, különösen akkor, ha a fő műveire gondolunk, többek között a Budavári Palotára, az Erzsébet körúti New York-palotára, a Kossuth téri Királyi Kúriára vagy a fiumei kormányzói palotára. Hauszmann alapvetően határozta meg Budapest arcélét, de vidéken is jelentőset alkotott.

A céltudatos Hauszmann mindig is tudta, hogy mit szeretne, és már kamaszkorában kőművessegédként dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia építkezésén, majd beiratkozott a Királyi József Műegyetemre, és közben 1866-ban Lechner Ödönnel és Pártos Gyulával együtt Berlinbe ment, hogy a Bauakademie-n is folytasson tanulmányokat. Szabadidejében aktokat is festett, ekkor ismerte meg leendő feleségét is.

Már 1868-ban, rögtön a kiegyezés után, mindössze 21 évesen tanársegéd lett a Műegyetemen, később részint ő teremti meg a professzionális magyarországi építészoktatást. Mindezt azokban az években, amikor nem voltak magyar nyelvű, építészettel foglalkozó tankönyvek. Olyan neves alkotók vallották mesterüknek, mint Alpár Ignác, Komor Marcell és Lajta Béla.

Hauszmann mindent elért, amit építész elérhet, talán csak az fájhatott neki, hogy nem ő építhette az Országházat, pedig reneszánsz hatású terve 1882-ben elnyerte a pályázat I. díját.

Helyette a másik, szintén első díjas tervrajz, Steindl Imre gótikus stílusú víziója épült meg. Hauszmann ettől függetlenül rendkívül sikeres karriert futott be. Ő fejezhette be Ybl halála után a Budavári Palotát, ő tervezte a budapesti törvényszéki palotát, a kúriát, az ő elképzelései alapján épült meg a Magyar Királyi József Műegyetem központi épülete, ahol aztán tanított is. Számos építészgeneráció hivatkozik rá mint mesterre.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://kultura.hu/kiralyoknak-es-oroszlanoknak-is-tervezett-epuleteket-100-eve-hunyt-el-hauszmann-alajos/

Megújult belső terekkel, átrendezett állandó kiállítással és újragondolt koncepcióval várja a közönséget az ország egyik legjelentősebb egyházi gyűjteménye, az esztergomi Keresztény Múzeum, amely idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Az állandó tárlaton kiállított művek között Balassi Bálint portréját, Hans Memling Krisztus-képét és MS mester alkotásait is láthatják az érdeklődők.

Méltóságteljes az esztergomi Mindszenty téren álló Keresztény Múzeum neoreneszánsz épülete, hát még a mögötte felsejlő látkép: a házak felett magasodó domb tetején a Vár rusztikus tömbje trónol, mögötte a Bazilika kupolájának monumentális félgömbje, amely egyszerre szimbolizálja a kereszténység megtartó erejét, és ad történelmi romantikát a városképnek. Mindez a múzeum immár megújult enteriőrjében sétálva is élvezhető, a második emeleti termek ablakából ugyanis fenséges kilátás nyílik a történelmi városrészre; mintha csak díszletként szolgálna az új koncepcióban megálmodott állandó tárlatnak.

A Keresztény Múzeumot érintő beruházás az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye 300 millió forintos támogatásából valósult meg. A műemléki védettségű épületben két emeleten ezer négyzetméter újult meg, ennek során eltüntették a korábbi, elavult belsőépítészeti és műszaki beavatkozások nyomait, miközben az örökségvédelmi szempontokat szem előtt tartva megőrizték az épület neoreneszánsz jellegét: felfrissült az enteriőr, ám a másfél évszázaddal ezelőtti korszak atmoszférája megőrződött.

A megújult terekben azonban még régebbi korok szépségei vonulnak fel: a középkori alkotásokon az arany háttérben ábrándos tekintetű próféták, imádságban elmerült, mezítlábas szentek sorakoznak, arcukon a túlvilági ígéret derűje. A művészettörténeti korszakok kronológiáját szem előtt tartó tárlat legnevesebb darabjai – legalábbis nekünk, magyaroknak – MS mester passióképei. Ezzel kapcsolatban Sarkadi Nagy Emese művészettörténész, a tárlat kurátora elmondja, a közelmúlt tudományos eredményei árnyalták az MS mesterről addig kialakított képet.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://demokrata.hu/kultura/mezitlabas-szentek-1201327/

2026-ban augusztus 21–23. között rendezik meg az Arcus Temporum Művészeti Fesztivált. Az esemény idén az iskola témáját járja körül a bencés rend 1500 éves jubileuma felé vezető, hároméves készületi folyamat első állomásaként.

Mi történik, ha egy 800 éves bazilikában egymásra talál Bach zenéje és a 100. születésnapját ünneplő Kurtág György életműve? Ha Esterházy Péter szelleme zenés felolvasószínházként kel életre, miközben bebocsátást nyerünk Parti Nagy Lajos szépirodalmi „iskolájába”, és ha két egyetem fiatal művészei alakítják át performansszá a monostor tereit? Erre is választ kap, aki ellátogat a Pannonhalmi Főapátságba.

A pannonhalmi monostor Ferenc pápa szavai szerint a „testvériség hídja”, és a fesztivál is erről szól. Ahogy azt Dejcsics Konrád atya, a fesztivál igazgatója kifejtette: a fesztivál olyan hely, ahol „a zene, az irodalom, a képzőművészet és a spiritualitás területein egymással beszélgetve egyszer csak rájövünk, hogy testvérek vagyunk.”

Az Arcus Temporum zenei arculatát idén is Keller András hegedűművész, a fesztivál zenei művészeti vezetője formálja, aki a százéves Kurtág György alkotótársául Johann Sebastian Bachot választotta. „Az ő művészetük csodálatosan egészíti ki egymást, és csodálatos érzéseket kelt bennünk, amikor egy térben hallhatjuk Bach és Kurtág zenéjét” – véli Keller András.

Bach a kottáinak végére mindig odaírta: „Soli Deo Gloria”, azaz egyedül Istené a dicsőség. Míg Kurtág életművének talán legismertebb szimbóluma a „Virág az ember” költői cím. Ahogy a zenei művészeti vezető fogalmazott: „Évezredek óta a művészet fő témája ez: az ember és Isten kapcsolata.”

A háromnapos fesztiválon öt hangversenyt rendeznek, amelyek mindegyike a klasszikus és a kortárs zeneszerzők műveit vonultatja fel. Az augusztus 21-i pénteki nyitókoncerten, amelynek a címe Üzenetek …virág az ember… Kurtág György üzenetei mellett Bachét is hallhatjuk, hisz az egyik fő műve, A fúga művészete is elhangzik.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://fidelio.hu/klasszikus/kurtag-es-bach-zeneje-kore-epul-az-idei-arcus-temporum-muveszeti-fesztival-185639.html

Újabb jelentős nemzetközi szakmai minősítést szerzett a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál. A Brit Film- és Televíziós Akadémia (BAFTA) bejelentette, hogy a Friss Hús – első magyar filmfesztiválként – felkerült a BAFTA-kvalifikáló fesztiválok listájára.

A Friss Hús már 2024-ben történelmet írt azzal, hogy első magyar filmfesztiválként Oscar-kvalifikáló státuszt szerzett, most pedig a BAFTA-kvalifikáló státusz megszerzésével újabb rangos nemzetközi minősítést ért el. A két minősítés együtt azt jelzi, hogy a fesztivál rövidfilmes programja a nemzetközi szakma számára is kiemelt jelentőséggel bír – olvasható a szemle szervezőinek közleményében.

Mint írták, a BAFTA-kvalifikáló státusz azt jelenti, hogy a Friss Húson bemutatott, a BAFTA szempontrendszere szerint jogosult brit rövidfilmek a fesztiválon való szereplésük alapján nevezhetővé válhatnak a BAFTA British Short Film és British Short Animation (azaz brit rövidfilm és brit rövid animáció) kategóriáiban. A végleges jogosultságot minden esetben a BAFTA állapítja meg a saját feltételrendszere alapján.

A kvalifikációs lehetőség nem kizárólag a versenyprogramban bemutatott filmekre vonatkozik: a fesztivál bármely szekciójában szereplő, a BAFTA szempontjából jogosult brit rövidfilmek esetében érvényesülhet.

A BAFTA-kvalifikációval a Friss Hús egy rendkívül szűk európai fesztiválkör tagjává vált: a hivatalos bejelentést megelőzően Európában kevesebb mint harminc fesztivál rendelkezett egyszerre Oscar- és BAFTA-kvalifikáló státusszal, közülük pedig húsznál is kevesebb specializálódott kizárólag rövidfilmekre.

A Friss Hús az egyik legjelentősebb régiós filmfesztiválként egyre jobb megjelenési lehetőséget biztosít a magyar rövidfilmeknek, illetve az európai filmszakma krémjét hozza el Magyarországra. Ez az újabb rangos minősítés tovább erősíti a fesztivál nemzetközi szakmai pozícióját: új lehetőségeket teremt a brit rövidfilmes közeggel való együttműködésben – olvasható a közleményben.

A június elején véget ért 14. Friss Húson éppen a brit rövidfilmek voltak a fókuszban, együttműködésben a British Councillal, a fesztivál több mint 15 ezer nézőt vonzott. A szemle az elmúlt években a legfontosabb magyar rövidfilmfesztivállá és tehetségplatformmá vált. A következő, 2027-es kiadására már várják a nevezéseket, augusztus 2-ig kedvezményes nevezési díjjal.

A megyeri nemzeti nagytábor száz esztendeje azt jelezte, hogy a magyar cserkész mozgalom felnőtt korába lépett. 8000 cserkész – sok magyar csapat az ország minden sarkából és számos vendég csapat Európa minden szegletéből – verte fel egymás mellett a sátrát és vonta fel a zászlaját. Legendás tábor volt, amely egy nemzedék számára jelentette az utat, amin járni lehet, amin járni kell és amin járni érdemes.

Megyer évszázados öröksége nem ment feledésbe. A jubileumi évben – ha nem is az időközben beépült káposztásmegyeri dombokon, de – a Veszprém vármegyei Megyeren idén is felvonták a zászlót és felverték a sátrakat. Az erdő és a mező találkozásánál Isten közelségében, az ökumené szellemében, a nagy nyári kaland varázslatában két és félszáz cserkész táborozott együtt 10 napig.

Mi történt ott? Ami szokott cserkészéknél. A maguk építette asztalon ették meg, amit megfőztek, és aludtak a maguk készítette fekhelyen. Láttak addig sosem látott vadakat, rovarokat és növényeket, nézték az „egymillió csillagos hotel” éjszakai panorámáját, meg a tábori napfelkeltét. Bejárva a rengeteget megtalálták az utat nappal is és éjjel is. Nem csak azt, amely egy várromhoz vagy egy forráshoz viszi a túrázót, hanem azt is, ami egymáshoz vezeti őket.

Megyer idén is megmutatta, hogy ez az út a 21. század digitális világában is járható – csak alkalmas vezetőkre, emberséges emberekre van szükség, akik kísérik az utat keresőket. Ők azok, akik egy év munkájának megkoronázásaként létrehozzák a tábort. Cserkészeiknek ajándékozzák az idejüket és kitartanak egymás mellett jóban-rosszban. Értik és élik Sík Sándor Megyeri hitvallás 1949-ben című versében megfogalmazott gondolatát:

„A mindenségben nincsen munka más:
Az Isten nagy Kalandja egyedül
És ezen belül az én csepp kalandom.”

Köszönet nekik. Ők is a magyarság jövőjéért dolgoznak.

Forrás: demokrata.hu
Fotó: Demokrata/Vermes Tibor

Megvannak a Palackposta, a Petőfi Kulturális Ügynökség országos irodalmi pályázatának díjazottjai. A szakmai zsűri közel 600 pályamű közül választotta ki azokat az alkotásokat, amelyek elismerésben részesülnek, szerzőik pedig mentorprogramban vehetnek részt, országos publikációs lehetőséget kapnak, valamint bemutatkozhatnak a Palackposta POKET-különkiadásában. A pályázat iránti kiemelkedő érdeklődés azt mutatja: a magyar irodalom ma is képes megszólítani az embereket.

A Palackposta irodalmi pályázat célja az volt, hogy párbeszédet kezdeményezzen a magyar irodalom klasszikus művei és a mai olvasók, alkotók között. A pályázóknak az volt a feladata, hogy saját nézőpontjukból reflektáljanak a meghatározó magyar szerzők műveire személyes hangvételű írásokkal, újraértelmezésekkel vagy képzeletbeli párbeszédekkel. A Palackposta nemcsak pályázatként, hanem országos programsorozatként is népszerűsítette az olvasást: az öt, pályázatot kísérő eseményen összesen több mint 1400 résztvevő kapcsolódott be az irodalmi párbeszédbe.

Az országból, a Kárpát-medence több pontjáról, valamint Németországból, az Amerikai Egyesült Államokból és az Egyesült Királyságból is érkeztek pályázatok. Mivel egy alkotó több művel is pályázhatott, a szakmai zsűri összesen közel 600 pályaművet értékelt.

A pályázat egyik legfontosabb tapasztalata, hogy a klasszikus szerzők – úgymint Szerb Antal, Márai Sándor, Szabó Magda vagy Nemes Nagy Ágnes – művei ma is érvényes kérdéseket vetnek fel. Az identitás, az otthon, a szabadság, az emlékezet, a kapcsolódás vagy éppen a személyes felelősség témái erőteljesen jelentek meg a pályaművekben – sokszor meglepően friss, bátor és érzékeny megközelítésekben.

A Palackposta ezzel nemcsak az új tehetségek bemutatkozását segíti, hanem hozzájárul az olvasás népszerűsítéséhez és az irodalom közösségi élményének erősítéséhez is.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://kultura.hu/palackposta-2026-irodalmi-palyazat-nyertesek/

Az előrejelzések szerint a rendezvényt megelőző rendkívüli hőség a MOGY hétvégéjére mérséklődhet, 27-30 fokos maximumokkal. Ugyanakkor a szervezők felkészülnek a nyári melegre. A területen jól látható táblákkal jelölt hűsítőpontokat alakítanak ki, ahol lehetőség nyílik pihenésre, felfrissülésre és folyadékpótlásra. Emellett számos árnyékos, fedett helyszín, sátor, jurta és épület áll majd a látogatók rendelkezésére – olvasható a Nemzetvédelmi Szabadegyetem Alapítvány közleményében.

A július 3-5. között megrendezett MOGY előadásokkal és beszélgetésekkel kínál lehetőséget a magyarságot érintő történelmi, társadalmi, kulturális, közéleti és szellemi kérdések közös átgondolására. A Drábik János Színpadon többek között Vukics Ferenc, Borvendég Zsuzsanna, Nógrádi György, Pécsi Rita, Bedő Imre, Somkuti Bálint, Horváth Szilárd és Székely János is a közönség elé lép – írták a szervezők.

A háromnapos találkozó a hagyományőrzés, a kultúra és a közösségi összefogás ünnepe is. A látogatókat hagyományőrző bemutatók, lovas és íjászprogramok, koncertek, táncházak, kézműves vásár, közösségi terek, Gyógyító Falu valamint változatos kulturális és zenei események várják az emlékpark számos helyszínén. A XII. Magyarok Országos Gyűlése gazdagabb kínálattal várja a látogatókat: három nap alatt több mint 280 program valósul meg 40 helyszínen.

A szombati nap egyik kiemelt zenei eseménye a Magyar Banda koncertje lesz. A MOGY idén is családbarát rendezvényként készül minden korosztály fogadására. A Gyermekvilágban mesék, népi játékok, kézműves foglalkozások, táncházak és interaktív programok várják a legkisebbeket, a 18 éven aluliak pedig ezúttal is ingyenesen látogathatják a rendezvényt.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://infostart.hu/kultura/2026/07/02/penteken-kezdodik-a-xii-magyarok-orszagos-gyulese-opusztaszeren#

Azt tudjuk, hogy Cseh Tamás kedvenc városa volt, mint ahogyan Kosztolányi Esti Kornélja is „általában gyönyörűnek” látta. Ady Endrét egyszerre vonzotta és taszította, míg Krúdy Gyula itt élte át a flörtök, titkos randevúk és a színházi kulisszák mögötti szerelmeket. De vajon hogyan ábrázolták festőink a folyamatosan változó Budapestet? Ezt mutatja be a Budapest a festők szemével című most megjelent reprezentatív kötet és hozzá kapcsolódva a Kieselbach Galéria 2026. július 10-ig látogatható kiállítása.

Amikor Jókai Mór az 1840-es években Pestre költözött, azt még csak egyetlen híd kötötte össze Budával, és a két város összlakossága a százezret sem érte el, a nagy mesemondó ennek ellenére ámulattal figyelte a benne zajló mozgalmas életet. Miközben persze látta a koszos, poros, rendezetlen utcákat, mégis optimizmussal tekintett a jövőbe: „Pest olyan derült arczú város különben. […] Olyan »otthon«-nak szánt város az egész.” Jókaihoz hasonló lelkesedéssel beszélt róla Petőfi is, aki az alföldi falvak szerelmeseként korántsem rideg metropoliszként, hanem a szabadság és a politikai forradalom központjaként tekintett a nagyvárosra.

Mindeközben a reformkori, éppen kiépülőben lévő Pest a maga klasszicista épületeivel túlságosan modernnek, éppen ezért inkább érdektelen témának tűnt a hazai festőművészek számára. Velük ellentétben azonban a külföldi, elsősorban osztrák művészek mégiscsak felfigyeltek lenyűgöző fekvésére, a várost körülvevő környezet, a szőlődombok és az erdő borította hegyek, leginkább pedig a Duna látványára. 1843-ban aztán egy igazi veduta-, azaz városképfestő érkezett a magyar fővárosba, Rudolf von Alt személyében, aki rövid időn belül két, akvarellel színezett rajzsorozatot készített mások mellett olyan épületekről, mint a régi Nemzeti Színház vagy a régi pesti Vigadó.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://demokrata.hu/kultura/a-fovaros-es-festoi-1195573/