„Amit a császár megtehet, azt én is megtehetem!” – állítólag e gondolat jegyében építtette fel a XVIII. század második felében Esterházy „Fényes” Miklós fertődi kastélyát. Hazánk legnagyobb és legfényűzőbb barokk-rokokó épületegyüttese ma is őrzi egykori pompáját, és a folyamatos felújításoknak köszönhetően bármikor járunk arra, biztosak lehetünk benne, hogy egy újabb szeletét ismerhetjük meg ennek a barokk tündérvilágnak.

Százhuszonhat szobás kastély, jószágkormányzóság, négyszáz férőhelyes operaház, kínai mulatóház, marionettszínház és orangerie, azaz narancsház. Csak néhány épület azok közül, amelyet Esterházy Miklós megálmodott, majd fel is építtetett a fertődi csaknem 300 hektáros parkban, a korszak legjelentősebb, szigorú mértani formák szerint megalkotott franciakertjében. És ahol az 1768-tól 1790-ig tartó nyarak alatt szinte mindennaposak voltak a rendezvények olyan jelentős személyiségek részvételével, mint Pavel Petrovics, a későbbi I. Pál orosz cár, a XV. Lajos francia királyt képviselő bécsi követ, Louis de Rohan herceg vagy éppen Mária Terézia és családja. Akiket egyébként mások mellett az a Joseph Haydn szórakoztatott legújabb operájával vagy szimfóniájával, aki bár korának elismert művésze volt, 1761-től mintegy négy évtizeden keresztül szolgálta hűségesen az Esterházy családot.

Ha ma belépünk a fertődi Esterházy-kastély díszudvarának kovácsoltvas kapuján, szinte ugyanaz a pompázatos látvány fogad bennünket, mint fogadta azokat a kivételezetteket, akik a XVIII. század végén meghívást kaptak Esterházy Miklós nyári rezidenciájába. Jóllehet az Esterházy család már XVII. században megvásárolta ezt a területet, arra Esterházy József csak kisebb, U alakú vadászkastélyt építtetett Anton Erhard Martinellivel, a bécsi császári udvar hivatalos építészével. Amikor aztán a másodszülött fiú, a később nem véletlenül „Pompakedvelő” vagy „Fényes” jelzővel illetett Esterházy Miklós megörökölte a birtokot bátyjától, a vadászbalesetben elhunyt Páltól, nagyszabású építkezésbe kezdett.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://demokrata.hu/kultura/a-magyar-versailles-1177438/

Az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala (USPTO) is megadta a szabadalmi oltalmat annak a járműirányítási technológiának, amelyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gépjárműtechnológia Tanszékének kutatói fejlesztettek ki – közölte a BME.

A tájékoztatás szerint a nemzetközi szinten is kiemelkedő magyar fejlesztés megcsúszás közben is irányíthatóvá teszi az autót. Az innováció különlegessége, hogy a járművet a tapadási határon túl, kontrolláltan képes irányítani, ezzel jelentősen csökkentve a kisodródásos balesetek kockázatát.

A BME közleményében kiemelték: a fejlesztés már korábban egységes európai szabadalmi oltalmat kapott, az amerikai szabadalom megszerzése azonban újabb jelentős mérföldkő a technológia nemzetközi elismerésében. Az USPTO döntése egyben azt is jelzi, hogy a magyar kutatók megoldása globális szinten is újszerűnek és iparilag relevánsnak számít – írták.

A BME Automated Drive Lab keretében működő Járműdinamika és Szabályzás kutatócsoport fejlesztése alapvetően új megközelítést alkalmaz a járműbiztonság területén. Míg a hagyományos menetstabilizáló rendszerek – például az ESP – elsődleges célja a tapadás visszaállítása, addig ez az új technológia a megcsúszás állapotában is fenntartja a jármű irányíthatóságát. A rendszer szükség esetén átveszi az irányítást a vezetőtől, és csúszás közben, akár kontrollált driftmanőver alkalmazásával vezeti biztonságos pályára a járművet.

„A közúti balesetek jelentős része abból fakad, hogy kritikus helyzetben a vezető már nem képes kontrollálni a jármű mozgását. A célunk az volt, hogy a fizikai határok közelében vagy akár azon túl is fenntartható maradjon az irányíthatóság” – idézi a közlemény Szalay Zsoltot, a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetőjét.

A technológia különösen fontos lehet a jövő járművei szempontjából, mivel az automatizált és önvezető rendszerek biztonságának egyik kulcskérdése, hogy miként kezelik a szélsőséges, tapadásvesztéssel járó forgalmi helyzeteket.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://infostart.hu/tudomany/2026/05/28/amerika-is-meghajolt-a-magyar-autos-fejlesztes-elott#

A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában pünkösdvasárnap.

Az egyházfő homíliájában a Szentléleknek a mai világban is aktuális üzenetéről beszélt. Hangoztatta, hogy a Szentlélek békét, megbékélést és küldetést képvisel. A béke a megbékélésből ered, áthatja a történelmet, és senkit nem zár ki – mondta XIV. Leó.

Élettel teli hitet sürgetett, mely a jó cselekedetekben nyilvánul meg. Ami az egyház misszióját illeti, hangsúlyozta, hogy az egyház nem csak az Evangélium őrzője, hanem főszereplője is.

A pápa kijelentette: világosan látni, hogy vannak változások, amelyek nem újítják meg a világot, hanem ellenkezőleg, „öregbítik”, „tévedések és erőszak közepette”. A Szentlélek más úton jár, mivel megvilágítja az elméket és új életenergiát támaszt a szívekben.

Az egyházfő a Szentlélek közbenjárását kérte a háborúval szemben, amelyet fogalmazása szerint „nem egy szuperhatalom nyer meg, hanem a mindenható szeretet. Imádkozzunk, hogy az emberiséget megszabadítsa a nyomortól, amelyet nem megszámlálhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka tud megváltani”.

Várakozás előzi meg XIV. Leó pápa hétfőn megjelenő első enciklikáját, amely Magnifica Humanitas kezdettel az ember értékeit és méltóságát helyezi középpontba a mesterséges intelligencia korában. Rendkívülinek számít, hogy a kiadással egy időben a Vatikánban kitűzött sajtóbemutatón a pápa is részt vesz.

A hagyománynak megfelelően pünkösdvasárnap a római Pantheon mennyezeti nyílásából a városi tűzoltók több tízezer vörös rózsaszirmot hullajtottak le a Szentlélek kiáradásának felidézéseként.

Forrás: demokrata.hu
Fotó: facebook.com/Vatican

Megtelt a csíksomlyói nyereg, Korodi Attila csíkszeredai polgármester becslése szerint több mint 330 ezer ember vett részt a pünkösdi búcsún. Az eseményen – akárcsak tavaly – idén is ott volt Sulyok Tamás köztársasági elnök.

Az a történelmi feladat áll előttünk, hogy összekapaszkodjunk, kapaszkodjunk Krisztus kezébe, talpra álljunk, és reménnyel teli szívvel újraépítsük a jövőnket – mondta a zarándokoknak szentbeszédében Székely János szombathelyi megyéspüspök, az idei csíksomlyói ünnepi szentmise szónoka.

Nem mások ellenében, hanem mindenkinek a jogait és kultúráját tiszteletben tartva, mivel a Kárpát-medencében össze van kötve a sorsunk, csak együtt boldogulhatunk – tette hozzá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, aki szintén kiemelte, hogy a pünkösdi búcsú arra hívja a híveket, hogy nyissák ki a szívüket az ég felé, ahonnan erőt és reményt meríthetnek, és kapaszkodjanak össze, találják meg újra egymás és a teremtő kezét.

A pünkösdszombati búcsús nagymisére idén is több száz ezren érkeztek a világ minden tájáról Csíksomlyóra, a Kis- és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltár elé. A kegyhely idén a VII. században élt Szent Maximus görög teológustól származó „A keresztséggel Krisztus előttünk jár, hogy a keresztény nép hűségesen kövesse őt” mottóval szervezte meg a fogadalmi nagybúcsút.

Székely János püspök papnövendékként szerzett első erdélyi emlékeit elevenítette fel, és az erdélyi emberek hitét, magyarságukhoz való ragaszkodását méltatta. „Köszönjük, hogy néha tisztábban látjátok, mi az igazi érték, mint mi, anyaországiak. Köszönjük nektek a jég hátán is megélő talpraesettséget, a bajok között is megőrzött derűt, a bölcsességet és vendégszeretetet” – mondta, hangsúlyozva: „ez a hűség, egyenesség, derű, kitartás és hit” példa és erőforrás mindenki számára.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://infostart.hu/belfold/2026/05/23/szazezrek-erkeztek-a-csiksomlyoi-bucsura

Nemzetközi sikert ért el a Művészetek Völgye: a fesztivál elnyerte az Eventex Impact Event díját, a világ egyik legismertebb event- és élménymarketing szakmai elismerését.

A Művészetek Völgye elnyerte az Eventex Impact Event díját, amellyel a szervezet a rendezvény fenntarthatóságért és pozitív társadalmi hatásáért tett kiemelkedő törekvéseit ismerte el – számolt be a fesztivál sajtóközleményében.

A Művészetek Völgye többek között a helyi közösségekkel való szoros együttműködéssel, a zöld programok erősítésével, a fenntartható közlekedési megoldások támogatásával, valamint hulladékcsökkentési és szemléletformáló kezdeményezéseivel érdemelte ki az elismerést. Az Eventex Awards a világ egyik legismertebb nemzetközi event- és élménymarketing díja, amely minden évben a legkiemelkedőbb rendezvényeket és innovatív kezdeményezéseket jutalmazza világszerte – teszik hozzá.

A megküldött közleményből kiderül, a fesztivál fenntarthatósági stratégiájának része idéntől a Bibo Franchise egy komposztálót telepítése is, amelynek eredményeként a fesztivál ideje alatt keletkező szerves hulladék helyi gazdák földjeit táplálja majd. A környezet szépítését célzó kezdeményezés részeként a Művészetek Völgye örökbe fogad egy alkotást a Káli Art Park szoborparkjából, amely hamarosan Kapolcs egyik közterét díszíti majd – számoltak be a szervezők.

Az ország legnagyobb összművészeti fesztiválja július 24. és augusztus 2. között várja a látogatókat.

Forrás: welovebalaton.hu
Fotó: Kőrösi Tamás – We Love Balaton

Május 21-e Magyarországon a honvédelem napja. Nemcsak egy emléknap, hanem annak a bizonyítéka, hogy a magyar nemzet akkor is talpra áll, amikor a helyzet a legnehezebb. 1849. május 21-én Görgey Artúr honvédei visszavették Budavárát a császáriaktól. Háromhetes kemény ostrom után a magyar zászló újra a vár fölött lengett. Ez nem volt véletlen siker, hanem a magyar katonák kitartásának, szervezettségének és harci szellemének eredménye.

A honvédek nem hivatásos elitcsapatok voltak, hanem földművesek, mesteremberek, diákok és tanítók, akik fegyvert fogtak a hazáért. Együtt harcoltak, mert hitték, hogy a saját földjükön, a saját várukban kell dönteniük a sorsukról. Ez az elszántság hozta meg a győzelmet.

Ma, 177 évvel később ugyanez a szellem kell. A világ nem lett békésebb, a fenyegetések nem tűntek el. Éppen ezért fontos, hogy a magyar honvédelem ne csak múltbeli emlék legyen, hanem élő valóság. A mai Magyar Honvédség modern eszközökkel, jól képzett katonákkal és szövetségesi rendszerben látja el feladatát, de az alap ugyanaz: a haza védelme elsőbbséget élvez. Nem kérünk mástól engedélyt arra, hogy megvédjük magunkat, és nem várjuk, hogy mások tegyék meg helyettünk.

A honvédelem nem kizárólag a kaszárnyák ügye. Az egész nemzeté. Az iskolai honvédelmi nevelés, a tartalékos rendszer erősítése, a hagyományőrző egyesületek és a mindennapi felelősségvállalás mind hozzájárul ahhoz, hogy erős maradjon az a kötelék, amely 1849-ben is összetartotta a magyarságot. Aki szereti ezt az országot, az tudja: a béke nem ajándék, hanem eredmény. Meg kell dolgozni érte, és ha kell, meg kell védeni.

Május 21-én koszorúzunk, emlékezünk, és előre is nézünk. A budai várfalak ma már nem csatatérként, hanem jelképként állnak: emlékeztetnek rá, hogy a magyar képes volt visszavenni, amit elvettek tőle. Ez a képesség ma is bennünk van.

Köszönjük azoknak a honvédeknek, akik 1849-ben harcoltak, és köszönjük azoknak is, akik ma viselik az egyenruhát. A feladat ugyanaz: őrizni a nemzet biztonságát és szabadságát.

Forrás: vasarnap.hu
Fotó: vasarnap.hu

Három héttel tovább, június 14-ig látogatható Az öröklét őrei. Az első kínai császár agyagkatonái című kiállítás a Szépművészeti Múzeumban.

Eddig már csaknem kétszázezren látták a Szépművészeti Múzeumban az agyagkatonákat bemutató kiállítást, amelynek nyitvatartását három héttel meghosszabbította a múzeum – áll az intézmény keddi közleményében.

A világ leghíresebb régészeti leleteinek egyikét, a kínai terrakotta hadsereget és az első kínai császár korát fókuszba helyező, a kínai történelem több mint egy évezredét átfogó tárlaton több mint százötven ókori műtárggyal, látványos régészeti anyaggal, fegyverekkel, szertartási tárgyakkal, jelképekkel találkozhat a közönség.

Az első császár agyaghadseregéből tíz eredeti példányt bemutató tárlat kísérőkiállítása A Nagy Falon innen és túl. Ázsiai hunok, kelet-ázsiai nomádok és kínaiak ókori bronztárgyai című kiállítás szintén június közepéig látható.

A Szépművészeti kiállításán nyomon követhetik a látogatók a Csin Királyság, majd Birodalom több évszázados felemelkedését, és találkozhatnak a kor fontos szertartási tárgyaival és jelképeivel.

Megismerhetik az első kínai császár korát, a mindennapi élet jellemzőit, hadserege felépítését, fegyvereit és egyedileg megmintázott katonáit is. A kiállítás válogatott régészeti anyaga segítségével feltárul Kína dinasztikus történelmének meghatározó korszaka, a Kínai Császárság megszületésének, kiépülésének és intézményesülésének több évszázada.

Forrás: magyarhirlap.hu / MTI
Fotó: Mint Images via AFP

Megkezdődött a Szent István-könyvhét hétfőn Budapesten. A keresztény szellemiségű könyvkiadók legnagyobb magyarországi seregszemléjén péntekig várják az érdeklődőket a Ferenciek terén.

A 33. alkalommal megrendezett könyvhetet Molnár Antal, a Szent István Társulat (SZIT) elnöke nyitotta meg.

Farkas Olivér, a SZIT igazgatója ismertette: a könyvhéten 26 könyvkiadó vesz részt mintegy hétezer kiadvánnyal, köztük 57 újdonsággal, és 38 szerző dedikálja műveit. A dedikálások, könyvbemutatók és programok időpontja megtalálható a Szent István Könyvklub könyvheti katalógusában, valamint a rendezvény honlapján, a szentistvankonyvhet.hu oldalon – tette hozzá.

Kovács Zoltán, a SZIT alelnöke ismertette: a könyvhéten részt vesznek a szerzetesrendek kiadói, köztük a Jezsuita Kiadó, a Pannonhalmi Főapátság Bencés Kiadó és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola.

A protestáns kiadók közül részt vesz a seregszemlén a Dunántúli Református Egyházkerület kiadója, a baptista Harmat Kiadó, a református Kálvin János Kiadó, az evangélikus Luther Kiadó és a Magyar Bibliatársulat Alapítvány. A katolikus egyházi kiadók között említette a Görögkatolikus Metropólia kiadóját, a Szent Gellért Kiadó és Nyomdát és a Szent István Társulatot. A könyvhéten továbbá képviseltetik magukat az egyházi sajtó kiadói és magánkiadók is.

Molnár Antal, a könyvheti újdonságokat ismertetve a filozófiai, teológiai munkák közül kiemelte Martos Levente Balázs Márk evangéliuma című könyvét, amely értékelése szerint kiválóan megfelel a bibliakommentárok sajátos kihívásának, hogy egyszerre tudjon újat mondani egy teológiai képzettség nélküli hívőnek, egy prédikációra készülő plébánosnak és egy bibliatudósnak.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://infostart.hu/kultura/2026/05/18/megnyilt-a-szent-istvan-konyvhet

Nagyszabású kiállítás nyílik Vasarely Don’t Go Home címmel csütörtökön a Neo Kortárs Művészeti Térben Victor Vasarely születésének 120. évfordulója alkalmából.

A szeptember 19-ig látogatható tárlat a hatvanas-hetvenes évek hazai kísérletező művészetének nézőpontjából vizsgálja az op-art világhírű mestere, Victor Vasarely hatástörténetét. A kiállítás kapcsolódik a Szépművészeti Múzeumban és a Magyar Nemzeti Galériában (MNG) rendezett Vasarely-tárlatokhoz is – hangsúlyozta a szerdai megnyitón Petrányi Zsolt, a kiállítás kurátora és az MNG főigazgató-helyettese.

Petrányi Zsolt elmondta: „az 1960-as években az űrkutatás, a számítógép-technika fejlődése, a televízión keresztül terjedő populáris kultúra, valamint a vietnámi háború és a gyarmati felszabadítás kérdései egyaránt erősen hatottak a művészeti gondolkodásra keleten és nyugaton.” Az új filozófiai irányzatok a képzőművészet világában is megjelentek, Vasarely alkotásaiban és a hazai neoavantgárd művészetben egyaránt – tette hozzá.

A tárlat célja, hogy az op-artot és a kinetikus művészetet szélesebb összefüggésben mutassa be. A több mint hatvan művet felvonultató kiállítás három fő fogalom – a konstrukció, a rácsszerkezet és az illúzió – köré szerveződik.

Az illúzió szekció a látást megtévesztő alkotásokat állítja középpontba, bemutatva, hogy Vasarely és a hazai progresszív művészek eltérő célokkal alkalmazták az optikai érzékcsalódás eszközeit. Itt látható egyebek mellett Pauer Gyula Pszeudo-programja, valamint Gulyás János azonos című, 1970-ben készült filmje.

A konstrukció című egység azokat a műveket mutatja be, amelyekben a képi elemek a kompozíció építőegységeiként jelennek meg. Ebben a részben szerepel Maurer Dóra Kalah című kísérleti filmje is, amely Vidovszky László zeneszerző közreműködésével készült.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://mandiner.hu/belfold/2026/05/ilyet-mashol-nem-latunk-victor-vasarely-elott-tiszteleg-a-vadiuj-op-art-kiallitas

Születésnapján, május 10-én emlékezünk Kányádi Sándorra, a kortárs magyar irodalom meghatározó alakjára, akinek életműve a híd szerepét töltötte be az erdélyi és az anyaországi magyar nyelvű kultúra között. A szakma és a pályatársak nemcsak kivételes alkotóként, hanem egyben morális iránytűként is tekintettek a költőre és íróra, aki gyakran hangoztatta: „egyetlen hazánk van: ez a magyar nyelv.”

A Kossuth- és Herder-díjas, valamint a Nemzet Művésze címmel is kitüntetett Kányádi Sándor a legnagyobb elismerésnek azt tartotta, hogy vannak olvasói. Visszaemlékezései szerint az egyik találkozásuk alkalmával Illyés Gyula így fogadta őt: „te állsz a víz közepén, hídverő úr – mondta kitárt karral –, és egyik parton sem akar leakadni a híd szárnya”.

Sütő András, az erdélyi írótárs „eleven lelkiismeretként” hivatkozott rá, aki a legnehezebb időkben is a megmaradás mellett tett tanúbizonyságot. Egy amerikai műfordítója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Kányádi versei „úgy nőnek ki, mint vadvirágok a mezőn”, utalva ezzel leírt gondolatainak természetességére. Márkus Béla irodalomtörténész az alkotó teljes költészetét átható közéleti érzékenységét és tisztaságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy a kisebbségi sorsba kényszerült nép szószólója kötelességének érezte, hogy mindenkihez utat találjon.

Irodalmi jelentősége abban rejlik, hogy képes volt a klasszikus népköltészeti hagyományokat és a modern líra eszközeit ötvözve egyetemes érvényű választ adni a szórványban élő magyarság létkérdéseire. A Napsugár folyóirat szerkesztőjeként nemzedékeket tanított meg a vers szeretetére, miközben igyekezett a gyermeklírába is becsempészni a követendő emberi és nemzeti értékeket. Műveit számos nyelvre lefordították, megzenésített versei napjainkban is reneszánszukat élik.

„Legelső a nemzet, második a család, és csak harmadsorban nézd a magad javát!” – ez volt a 97 évvel ezelőtt, 1929. május 10-én az erdélyi Nagygalambfalván született Kányádi Sándor ars poeticája.

Forrás: demokrata.hu
Fotó: Wikimedia Commons/Thaler Tamas (szerk.)