Ezzel véget ért a technikai recesszió Magyarországon, a magyar gazdaság a háborús és szankciós válság ellenére is növekedési pályára állt. A jó teljesítményt segíti, hogy a kormány letörte az inflációt, a reálbérek újra növekednek, a mezőgazdaság, az ipar és az export az európai gazdaság gyengélkedése ellenére is erősödni tudott – tette hozzá.

Rámutatott, hogy uniós összehasonlításban a magyar gazdaság továbbra is előrébb jár a kilábalást tekintve, a járvány előtti szintet már 5 százalékkal múlja felül a gazdaság teljesítménye, míg az uniós átlag 3,5 százalékon áll. „Azzal számolunk, hogy a következő években tartósan, és magas ütemben növekedhet a magyar gazdaság” – mondta Varga Mihály.”

„Idén télen nincs ellátásbiztonsági kockázat – írta az energiaügyi miniszter közösségi oldalán pénteken a gázellátásról, miután az Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzs ülésén összegezte a téli felkészülésről szóló hivatali és vállalati beszámolók legfontosabb tanulságát.

Lantos Csaba bejegyzése szerint az egyeztetésen elhangzott, hogy a szeptember végén zárult gázévben 8,3 milliárd köbméter földgáz fogyott Magyarországon. A felhasználás a megelőző azonos időszakhoz képest ötödével csökkent. A tárolói töltöttség 98 százalékos, az elérhető 6,5 milliárd köbméteres mennyiség az egész éves gázigény mintegy kétharmadát fedezi.

A fűtési szezonra vonatkozó modellezés szerint még a korábbi szintre visszaemelkedő gázfelhasználás mellett sem kell hozzányúlni a biztonsági készlethez. A hazai fogyasztók zavartalan ellátása akár a beszállítási útvonalak tartós kiesése esetén is garantálható idén télen – írta a miniszter.

Az operatív törzs tájékoztatást kapott a zöldenergia tárolását ösztönző lakossági és ipari programok előkészületeiről is – tette hozzá.”

„Ukrajna kész megállapodni Magyarországgal a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó uniós követelmények teljesítéséről – jelentette ki Olha Sztefanyisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes kijevi sajtótájékoztatóján.

A politikus a Jevropejszka Pravda hírportál beszámolója szerint egyúttal leszögezte, az ukrajnai magyar kisebbség jogai biztosítottak. Visszautasította azokat az állításokat is, amelyek szerint a magyarokat különösen érintette volna az Ukrajna elleni orosz agresszió: „a magyar kisebbség sokkal kisebb mértékben szenvedett, mint mondjuk az azovi régió görög kisebbsége.”

A miniszterelnök-helyettes szavai szerint Magyarország fenntartja magának a jogot arra, hogy Ukrajna EU-csatlakozásának folyamatát önkényesen blokkolja, de nem hiszi, hogy az EU-bővítés folyamatában a magyar problémát kellene a fő akadályként kezelni. „Biztos vagyok benne, hogy képesek leszünk leküzdeni ezt a kihívást is. Bízom benne, hogy megtaláljuk a politikai megértést” – hangsúlyozta, majd kiemelte: jelenleg is folyik a párbeszéd az EU-val arról, Ukrajna miként készül javítani az ukrajnai magyar közösség védelmén.

Az ukrán delegáció szeptemberben adott át Magyarországnak egy részletes útitervet, amely gyakorlati lépéseket, például a magyar anyanyelvű gyerekek tankönyvekkel való ellátását, valamint a jogszabály-módosítási terveket egyaránt tartalmazta – emlékeztetett. Arra a kérdésre, hogy Ukrajnának vannak-e „vörös vonalai” jogszabályi változtatások terén, a kormányfőhelyettes leszögezte: „ezek a módosítások semmiképpen nem érintik az ukrán nyelv ismeretét” – foglalta össze a miniszterelnök-helyettes szavait az MTI.”

„A kormány célja, hogy 2030-ra megduplázódjon a külföldi működőtőke, az FDI állománya idehaza, ami jelenleg 100 milliárd eurót tesz ki – közölte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kedden Győrben, az új generációs elektromos motorok sorozatgyártásának elindításakor az Audi Hungaria Zrt.-nél.

A tárcavezető kiemelte:

„az FDI állomány növelésében a nyugati és a keleti tőke szerepe is fontos, így Magyarország arra törekszik, hogy találkozási, összekapcsolódási pont legyen.”

Mindennek következtében 2030-ra az export GDP arányos mértéke elérheti a száz százalékot – mondta, hozzátéve, hogy a cél az, hogy az évtized végére elérjük az uniós fejlettség kilencven százalékát. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy az FDI bevonzásának három előfeltétele van, elegendő és olcsó energia a termeléshez, megfelelő létszámú és képzettségű munkaerő, valamint az infrastruktúra további fejlesztése.”

Forrás: pestisracok.hu / MTI
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

„A Demográfiai Kerekasztal célkitűzése, hogy Magyarország csökkenő népességű országból növekvő népességű országgá váljon – jelentette ki Novák Katalin államfő az általa életre hívott testület hétfői alakuló ülésén Budapesten, a Sándor-palotában.

Novák Katalin, aki a testület elnöki tisztét is betölti, azt mondta: az elmúlt tizenhárom évben komoly eredményeket tudtak elérni és olyan pozitív irányba mozdult el az ország demográfiai értelemben is, amelyre alig-alig van példa a fejlett nyugati országokban.

Magyarország a sereghajtókból a középmezőnybe került – mutatott rá.

Az államfő kijelentette: a családbarát fordulatot sikerült megvalósítani, a demográfiai fordulatot azonban még nem.

A Demográfiai Kerekasztal életre hívásának célja, hogy a demográfiai fordulatot is megvalósítsuk – hangsúlyozta Novák Katalin, majd úgy fogalmazott: „Nem kevesebbet tűznék ki magunk elé, mint azt, hogy legyünk az elsők Európában, legyen Magyarországon egy olyan demográfiai fordulat, amelynek köszönhetően Magyarországon lesz a legmagasabb a gyermekvállalási kedv és amellyel meg tudjuk fordítani a több mint négy évtizedes negatív tendenciát, és egy csökkenő népességű országból egy növekvő népességű országgá tudunk válni.”

Forrás: magyarhirlap.hu / MTI
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Úgy fogalmazott: Magyarország zsidó szempontból, a zsidóság megélése szempontjából a világon az egyik legnyugodtabb hely jelenleg.

Szerinte ez részben az izraeli-magyar politikai és egyéb kapcsolataival magyarázható; „Magyarország mindig támogatja a különböző fórumokon Izrael népét, és ez helyes” – fogalmazott. Ahogy a magyar parlament is, amellyel kapcsolatban megjegyezte: fontos, hogy nem a palesztin nép egészét, hanem a Hamászt, a terrorizmust ítélte el annak gyakorlatilag minden politikai ereje állásfoglalásában.

Arra a kérdésre, hogy a feszült és sokszor kiszámíthatatlan helyzet miatt a hatóságok megerősítették-e a biztonságot zsidó intézmények, zsinagógák környékén, azt mondta: igen, napi kapcsolatban vannak a magyar kormánnyal és a rendőrséggel ebben a kérdésben – írták.”

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: MH/Purger Tamás

November 1-jén közös napon ünnepli a katolikus egyház az összes szentet, valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. Mindenszentek ünnepe a kötelező egyházi ünnepek közé tartozik, ezért a hívek számára előírás a szentmisén való részvétel – tudatta keddi közleményében a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) .

Felidézték, hogy Keleten már 380-ban megemlékeztek minden vértanúról. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki – miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont – 609. május 13-án Mária és az Összes Vértanúk tiszteletére szentelte fel. III. Gergely pápa (731-741) kiszélesítette az ünneplendők körét: a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. IV. Gergely pápa (827-844) döntése értelmében került az ünnep november 1-jére – ismertették.

„Magyarország a harmadik helyen végzett – Norvégia és Izland után – az országokat összehasonlító rangsorban a szakképzett fiatalok elhelyezkedési esélyeit vizsgáló, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által készített jelentésben – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) szombaton a távirati irodával.

Közleményükben azt írták, a kedden megjelent OECD Oktatási Pillanatkép 2023 (Education at a Glance) egyik legfontosabb megállapítása, hogy Magyarországon a 25–34 éves korú, szakképesítéssel rendelkező fiatalok kiemelkedően magas arányban foglalkoztatottak.

A harmadik hely mind az európai uniós, mind pedig az OECD-átlagnál jelentősen magasabb – közölték. Majd hozzátették: a szakképzési rendszerben megszerzett végzettséggel rendelkezők – ami a 24–34 évesek 38 százalékát jelenti – kevésbé kitettek a munkanélküliség veszélyének, mint az általános középfokú végzettségűek, illetve 31 százalékkal magasabb bérezésre is számíthatnak. A szakképzésbe jelentkezők száma évek óta nő, az általános iskola befejezése után a legnépszerűbb iskolatípus a technikum – olvasható a KIM közleményében.”

„A magyar gazdaság ellenállóképességét, erejét, valamint a kormányzati intézkedések hatékonyságát tükrözik a legfrissebb munkaerőpiaci adatok” – állapította meg Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szeptemberre vonatkozó foglalkoztatottsági és munkanélküliségi statisztikái kapcsán.

A minisztérium pénteki közleményében Czomba Sándor hozzátette, hogy az elmúlt egy évben több mint 20 ezer fővel, 4 millió 759 ezerre emelkedett a dolgozók száma, miközben a munkanélküliség 4 százalék alatti szinten maradt, 3,9 százalékot ér el, ami az unióban a hetedik legkedvezőbb eredmény.

A KSH adatai szerint a munkanélküliség aránya Budapesten, valamint Közép- és Nyugat-Dunántúlon sem éri el a 3 százalékot. Azaz aki tud és akar dolgozni, az el tud helyezkedni, ráadásul ezért egyre magasabb bért is kap. A Gyurcsány-korszakhoz képest ugyanis 1 millióval nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben háromszorosára nőtt az átlagbér, a minimálbér és a garantált bérminimum is.

Czomba Sándor hozzátette, hogy a kormány a munkaerőpiaci tartalék aktivizálásával tovább kívánja növelni a foglalkoztatottságot, ezzel még alacsonyabb szintre csökkentve a munkanélküliséget.

Az államtitkár megállapította, hogy az olyan kormányzati lépések, mint a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Széchenyi Kártya Program, valamint a célzott munkaerőpiaci támogatások, sikeresen megvédték a magyar munkahelyeket és a családokat is.”

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter Csák János innovációs-kulturális tárcavezetővel jelentette be, hogy a kormány új családtámogatási formát vezet be: a csok pluszt. Erre a városi csok kivezetése miatt van szükség, a falusi csok marad, vagyis az 5000 fő alatti településeken az otthonteremtési kedvezmény feltételei nem változnak.

Ilyen lesz: