Szerző: admin

Dolgozni kell rajta, hogy a döntéshozatalban minél több nő vegyen részt


A „láthatatlan” munka nagyobb megbecsülésére van szükség – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyekért felelős helyettes államtitkára pénteken Budapesten, a Fiatal Családosok Klubja (Ficsak), a Magyar Női Unió és a Mindennapok Női Szemmel Egyesület közös nőnapi konferenciáján.

Beneda Attila az Európa változik, a nő örök – az európai nők helyzete című rendezvényen úgy fogalmazott, a „láthatatlan” munkáról érdemtelenül kevés szó esik, pedig ezt nagyrészt a nők végzik.

Ezért is lesz fontos téma a magyar európai uniós elnökség során az emberek, kiemelten a nők mentális egészségének megőrzése, amely nélkül elképzelhetetlen vagy legalábbis sokkal nehezebb lenne az áldozatvállalásuk – mondta a helyettes államtitkár.

Beneda Attila azt is mondta, hogy a nők számára talán a legnagyobb kihívás a mai világban a munka-család egyensúly megtalálása, ezért a kormány igyekszik tenni ennek elősegítésére, például a bölcsődei rendszer fejlesztésével, a gyed extra, a diplomás gyed és a négygyerekes nők szja-mentességének bevezetésével.

A helyettes államtitkár a „láthatatlan” munka mellett megemlítette a nők és férfiak fizetése közötti különbséget is, amely szerinte szintén olyan probléma, amelynek megoldásáért még dolgozni kell, hiszen „ugyanazért a munkáért ugyanaz a fizetés jár”.

Beneda Attila kiemelte, a kormány legfontosabb szerepe mindenekelőtt az, hogy segítse a nők szabad döntését az életüket illetően.

Simicskó István, a KDNP parlamenti frakcióvezetője arról beszélt, hogy az évszázadok során mennyit változott a nők helyzete. Felidézte a nők szavazati jogának megadását, az oktatásban és munkaerőpiacon való egyre nagyobb számú részvételét, a családtámogatási intézkedéseket. Elmondta ugyanakkor, hogy a nők a döntéshozatalban még alulreprezentáltak, és dolgozni kell rajta, hogy bővüljön a számuk.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://gondola.hu/…/152661-Nonapi_konferencia…

Forrás: gondola.hu
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az Európai Unió folyamatosan veszít versenyképességéből


Nagy Márton  nemzetgazdasági miniszter Brüsszelben járt, ahol a versenyjogi, belső piaci és a fenntartható növekedéshez kapcsolódó kérdéskörök mellett a turisztikai ágazat helyzetét is áttekintették.

A 2030-ig tartó időszakban a cél a versenyképesség fokozása, melynek három kulcseleme van: a kettős – zöld- és digitális – átállás sikeres megvalósítása, a nyitás nyugati és keleti piacok irányában egyaránt, valamint a bürokratikus terhek folyamatos csökkentése – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Európai Unió (EU) Versenyképességi Tanácsának formális ülésén Brüsszelben.

Az Európai Unió évtizedek óta folyamatosan veszít versenyképességéből a globális versenytársakkal szemben – emelte ki a tárcavezető. Ez a folyamat az elmúlt években tovább gyorsult az elszabaduló energiaárak, a válsághelyzetek gazdasági és kereskedelmi következményei, valamint az USA és Kína protekcionista intézkedései miatt. Hozzátette, a túlszabályozás kockázata is magas az unióban.

A hosszú távú kihívásokra megfelelő válaszokat kell találni annak érdekében, hogy érdemben csökkenjen az EU és globális versenytársai közötti növekedési és innovációs szakadék.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://www.vg.hu/…/nagy-marton-az-europai-unio…

Forrás: vg.hu
Fotó: Bruzák Noémi

Új tanácsadó szervezet alakult Orbán Balázs elnökletével

Megalakult a stratégiai tanácsadó testület – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK). A testület célja, hogy elemzésekkel és tanácsokkal segítse a kormány és a miniszterelnök munkáját a kormányzás egyes területeinek stratégiai szempontból történő áttekintésével, különös tekintettel a kormányzati működés szuverenitási, társadalmi, gazdasági, biztonsági, kulturális és egyéb kockázatokkal szembeni ellenálló képességére.

A közleményben azt írták: a veszélyek korában Magyarország békéjének és biztonságának erősítése, valamint a magyar emberek életfeltételeinek javítása a kormány legfontosabb célkitűzése. Ennek a munkának a támogatásáért született döntés a kormány mellett állandó jelleggel működő stratégiai tanácsadó testület megalakításáról.

A testület elnöke Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója. A testület működésével összefüggő feladatok ellátásáról a Miniszterelnöki Kabinetiroda szervezeti keretei között működő titkárság gondoskodik, amelyet a miniszterelnök politikai igazgatója irányít. A testület többi tagját a miniszterelnök kérte fel hétfőn.

A tanácsadó szervezet 2024. március 14-i dátummal, az alábbi tagokkal kezdi meg működését:

– Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója;
– Kovács Árpád mérnök, közgazdász, 1997 és 2009 között az Állami Számvevőszék elnöke, a Költségvetési Tanács volt elnöke;
– Kovács József nemzeti információs államtitkár;
– Maróth Miklós, a miniszterelnök tanácsadója a tudománypolitika tárgykörét érintő kérdésekben;
– Papp Károly polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkár;
– Stumpf István alkotmányjogász, politológus, egyetemi tanár.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://pestisracok.hu/kovacs-arpad-bakondi-orban-balazs…/

Forrás: pestisracok.hu / MTI
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

Orbán Viktor eligazítást tartott az éves nagyköveti értekezleten

A világban végbemenő változásokról, a magyar külpolitika stratégiai irányairól beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Külgazdasági és Külügyminisztériumban a szokásos éves nagyköveti értekezleten kedden délelőtt.

Megszűnt a Nyugat hegemóniája, ezt ma már senki sem vitatja, adatokkal jól alátámasztható – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: új világrend van kialakulóban, folyamatosan értékelni, elemezni kell a helyzetet. Láthatóan a világgazdaságot geopolitikai blokkokra akarják szétszakítani, és óriási nyomást helyeznek azokra az államokra, így Magyarországra is, amelyek a szuverenista álláspontot képviselik – folytatta a kormányfő.

Egy blokkba betagozódva nagyon szűk a mozgástér, ezért Magyarországnak az európai uniós és a NATO-tagság érdekében áll ugyan, a blokkosodás azonban nem. Emiatt erősíteni fogjuk szövetségünket a többi szuverenista országgal – jelezte.

A magyar nagykövetek feladata az, hogy vitathatatlan gazdasági tényekkel bemutassák a világban, mitől sikeres Magyarország, nem pedig az, hogy magyarázkodjanak a politikai különbözőségünk miatt – hangoztatta Orbán Viktor.

Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor miniszterelnök a „Gazdasági Évnyitó 2024” című fórumon szólalt fel

Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) által szervezett „Gazdasági Évnyitó 2024” című fórumon mondott beszédet. A hétfői rendezvényen előadást tartott Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is.

„Továbbra is az a kormány álláspontja, hogy a gazdaságpolitikát a gazdasági miniszterek csinálják” – jelentette ki Orbán Viktor a „Gazdasági Évnyitó 2024” fórumon elhangzott beszédében. „S az az álláspontunk sem változott meg, hogy valamilyen bázisának minden gazdaságpolitikának lennie kell” – tette hozzá.

Megjegyezte, hogy „láthatták, hogy a gazdadsági miniszterek jó állapotban vannak, hiszen egészen remek és biztató számokat mutattak. Megcsinálták a jó kedvet a mai napra” – hangzott el.

Beszéde elején azt is elmondta, hogy az európai gazdaságpolitikák kétféle típusa van: szakszervezeti és piacalapú. Majd azzal folytatta, hogy a sikeres gazdaságpolitikának pedig két feltétele van: egy sikeres gazdasági kormányzás és egy jó kamarai háttér.

Éppen ezért én optimista vagyok az előttünk álló két év gazdaságpolitikáját illetően” – tekintette a jövőbe.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:

A visegrádi államok vezetői megerősítették együttműködésüket

Jó hír Magyarországnak, a nemzeti érdekekkel egybeesik, hogy a visegrádi államok vezetői hitet tettek az együttműködés folytatása mellett – emelte ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Prágában.

A tárcavezető arról számolt be a cseh–lengyel–magyar–szlovák csúcstalálkozót követően, hogy rendkívül jelentős érdemeket szerzett abban a visegrádi együttműködés, hogy Közép-Európa „erős, szuverén és versenyképes” tudott maradni.
 
„És pont ezen érdemek miatt sokan ellenérdekeltek is voltak a visegrádi együttműködés folytatásában. Ma valószínűleg sokan várták azt, sokan fogadtak arra, hogy a visegrádi együttműködés többé nem fog létezni” – vélekedett.
 
„Akik így tettek, azoknak csalódniuk kellett, a miniszterelnökök hitet tettek a visegrádi együttműködés mellett. Ez Magyarország nemzeti érdekeivel abszolút egybeesik, hiszen így a jövőben is együtt tudunk működni azon kérdésekben, amelyek erősítik Magyarországot, erősítik a szuverenitásunkat, erősítik a gazdasági versenyképességünket” – szögezte le.
 
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a négy állam így együtt tud működni annak érdekében, hogy „illegális migránsok százezrei ne járkáljanak ide-oda” a területükön.
 
„Együtt tudunk működni annak érdekében is, hogy megőrizzük a szuverenitásunkat az energiamixünk összeállításában, megőrizzük szuverenitásunkat és versenyképességünket azáltal, hogy mi határozzuk meg, hogy milyen adómértékeket állapítunk meg az országban” – mutatott rá.
 
„És természetesen mi határozzuk azt meg a jövőben, hogy a gazdáinkat milyen módon védjük meg a silány minőségű gabona beáramlásától Európán kívülről” – tette hozzá.
 
„Jó hír Magyarországnak, a magyar nemzeti érdekekkel egybeesik az, ami ma történt Prágában” – összegzett a miniszter.
 
Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: AFP/Anadolu/Ozge Elif Kizil

A magyar parlament is megszavazta Svédország NATO-csatlakozását

A tavaszi ülésszak első, hétfői napján az országgyűlési képviselők 188 igen, 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadták Svédország NATO-tagságának ratifikációját.

Egyedül a Mi Hazánk képviselői nem támogatták a döntést.
 
Ezzel a katonai szövetség összes tagállama támogatja az északi ország felvételét.
 
Forrás: mandiner.hu
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Sulyok Tamás Magyarország új köztársasági elnöke

Hétfő délután az Országgyűlés 134 szavazattal választotta meg az Alkotmánybíróság elnökét államfőnek. Sulyok Tamás március 5-én lép hivatalba, addig Kövér László látja el a feladatkört.

Hétfőn nem sokkal 17 óra előtt – és Novák Katalin lemondásának elfogadása után – megkezdődött az új államfő megválasztásáról szóló parlamenti procedúra. Az ülést vezető Jakab István először is köszöntötte a jelöltet és vendégeit, (akik között a két korábbi államfő, Schmitt Pál és Áder János is ott volt) miközben az ellenzék ( az LMP és a Mi Hazánk kivételével) elhagyta az üléstermet.

A levezető elnök ismertette, hogy a másik bejelentett jelölt, a Mi Hazánk által támogatott Csath Magdolna jelölése kellő számú ajánlás hiányában érvénytelen volt.

Jakab ezután a törvényben lefektetetteknek megfelelően titkos szavazást rendelt el: a képviselők a Duna-parti folyosón vehették át a szavazólapokat.

Első körben a szavazatok kétharmada szükséges a megválasztáshoz, ebben az esetben ez rendelkezésre is állt: a parlament 18:08-kor folytatódó ülésén kihirdetettek szerint Sulyok Tamás 146 leadott szavazatból 134 igen szavazatot kapott. Az érvényes szavazatok száma egyébként 139 volt. A 134 igen szavazat mellett 5 nem szavazat érkezett. Tartózkodás nem volt.

Sulyok Tamás a megválasztást követő nyolcadik napon, március 5-én lép hivatalba, addig Kövér László házelnök látja el a feladatkörét. A házelnöki feladatkört erre a 8 napra pedig Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke veszi át.

Forrás: mandiner.hu
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Sulyok Tamás a kormánypártok államfőjelöltje

Sulyok Tamást jelöli a Fidesz–KDNP a kegyelmi botrány után lemondó Novák Katalin köztársasági elnök helyére – jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Balatonalmádiban tartott sajtótájékoztatóján. Amennyiben a parlament kétharmados többséggel támogatja a kormánypárt jelöltjét, úgy a jelenleg az Alkotmánybíróság elnöki posztját ellátó jogász költözhet a Sándor-palotába. És mivel a Fidesz–KDNP kétharmados többséggel kormányoz, így biztosra vehető az új államfő személye.

A teljes cikk a linkre kattintva olvasható:
https://index.hu/…/koztarsasagi-elnok-bejelentes…/

Forrás: index.hu
Fotó: Bodnár Patrícia / Index

Czomba Sándor: A foglalkoztatás növelésére indítanak pályázati programokat

A munkaerőpiaci aktivitás növelésére pályázati programok indulnak – hangsúlyozta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán az M1 csatornán.

Elmondta, 2030-ig több mint 460 milliárd forint uniós forrás segítheti a foglalkoztatás növelését, a munkaerőpiaci tartalék mozgósítását, a munkahelyi képzéseket és a munkakörülmények javítását.

Kifejtette, az országhatáron belül mintegy 300 ezres munkaerőtartalék van, ebből 240 ezer körül mozog a regisztrált álláskeresők száma, és mintegy 60 ezerre tehető az inaktív létszám, akik keresnek munkát, de nem szerepelnek a munkaügyi regiszterben.

Fél éven belül mintegy 40 ezer ember tudna elhelyezkedni, a többieknek minimum képzésre, átképzésre van szükségük ahhoz, hogy a munkaerőpiacon releváns szakmájuk legyen. Ugyanakkor legalább 150 ezer embernek hosszabb távon lesz szüksége segítségre ahhoz, hogy a munkaerőpiachoz közel kerüljön – tette hozzá.

Czomba Sándor kiemelte, a programokat folyamatosan fogják bejelenteni. A 2030-ig 460 milliárd forint keretet felhasználó programnak hat „lába” van, négyet az idén jelentenek be, kettő pedig a következő évre áthúzódik.

Ismertette, hogy márciusban 70 milliárd forintos kerettel képzési program indul, április elsejétől pedig 200 milliárd forint kerettel a 25 év alatti fiatalokra fog koncentrálni az Ifjúsági Garancia Programban.

A Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában az államtitkár hangsúlyozta, a munkaerőpiaci programokban is testet ölt az, hogy ameddig van olyan magyar munkavállaló, aki szeretne dolgozni, addig őket fogják segíteni.

Forrás: hirado.hu
Fotó: MTI/Krizsán Csaba